A lenyűgöző látványú pampafű őshazája Brazília, Argentína és Chile. Számtalan levele jókora, tömött csomót alkot.
A levelek örökzöldek, barázdáltak, keskenyek, 90-250 cm hosszúak, ívesen kihajlók, zöld színűek és éles szélűek.
Egyenesen felálló virágszárai elérik a 120-300 cm-es magasságot.
Hatalmas bugája 50-120 cm hosszú, kúpos. Főleg a termős virágzatok rózsaszín szőröktől tollszerűen pelyhesek..
A virágzat színe ezüstös, krémfehér, rózsaszín vagy lilás árnyalatú lehet.
Igazi látványossága nyár végén kezdődik, amikor kibomlanak a virágai. A látvány még télen is folytatódik, mert a tollas virágok kitartanak.
Az összes díszfű fajta közül talán ez a legnépszerűbb.
A pampafű nyáron jó vízellátást kíván, télen viszont érzékeny a nagy hidegre és a fölösleges nedvességre. Legjobb számára az enyhe déli, vagy nyugati lejtő, ahonnan lefolyik a víz.
Télálló -20 fokig, de a tövére jutó téli csapadékra érzékeny, ezért decembertől célszerű gondosan takarni.
A pampafű tavasszal a korai visszavágást kibírja, de kissé legyengül tőle, mivel levelei az aljukon többnyire ilyenkor is zöldek. Célszerű ezért május közepéig várni, míg a régi levelek között megjelenik az új lomb. Ekkorra a fokozatosan elhaló régi levelek maguktól elválnak a tőről és kesztyűvel kézzel is kihúzhatóak.
Intenzív színét csak idősebb korában produkálja.
Konténeres növények.
