A lenyűgöző látványú pampafű őshazája Brazília, Argentína és Chile. Számtalan levele jókora, tömött csomót alkot. A levelek örökzöldek, barázdáltak, keskenyek, 90-250 cm hosszúak, ívesen kihajlók, zöld színűek és éles szélűek. Egyenesen felálló virágszárai elérik a 120-300 cm-es magasságot. Hatalmas bugája 50-120 cm hosszú, kúpos. Főleg a termős virágzatok rózsaszín szőröktől tollszerűen pelyhesek.. A virágzat színe ezüstös, krémfehér, rózsaszín vagy lilás árnyalatú lehet. Igazi látványossága nyár végén kezdődik, amikor kibomlanak a virágai. A látvány még télen is folytatódik, mert a tollas virágok kitartanak. Az összes díszfű fajta közül talán ez a legnépszerűbb. A pampafű nyáron jó vízellátást kíván, télen viszont érzékeny a nagy hidegre és a fölösleges nedvességre. Legjobb számára az enyhe déli, vagy nyugati lejtő, ahonnan lefolyik a víz. Télálló -20 fokig, de a tövére jutó téli csapadékra érzékeny, ezért decembertől célszerű gondosan takarni. A pampafű tavasszal a korai visszavágást kibírja, de kissé legyengül tőle, mivel levelei az aljukon többnyire ilyenkor is zöldek. Célszerű ezért május közepéig várni, míg a régi levelek között megjelenik az új lomb. Ekkorra a fokozatosan elhaló régi levelek maguktól elválnak a tőről és kesztyűvel kézzel is kihúzhatóak. Intenzív színét csak idősebb korában produkálja. Konténeres növények.