-
Akció!
Cercis chinensis 'Avondale' Nagyobb többtörzsű cserje, vagy kissebb fa. A középső ágak és a törzs meglehetősen meredeken nőnek, széles, váza alakú koronát alkotva. A majdnem kerek levelek fényes sötétzöldek, ősszel élénksárgára színeződnek. Meglehetősen vastagnak és bőrszerűnek érződnek. A virágok gyakran már a levelek kifejlődése előtt megjelennek. A virágok pompás, mély lilás rózsaszínűek, és tömör fürtökben állnak. Az 'Avondale' már fiatalon is bőségesen virágzik, és a fajhoz képest kicsi marad. Ez a melegkedvelő fa a vályogos, vagy termékeny, nedves, de nem túl nedves, meszes talajt kedveli teljes napsütésben. Általában közepes méretű fának tekinthető, amely a kertekben, vagy növénytársításokban szép díszítést nyújt. Konténeres oltványok. -
Akció!
Ziziphus jujuba LiA kínai datolya nálunk teljesen télálló 5-6 méteres fa, mely szép formájával díszítő értékű is. Jó mézelő a virága édes illatú. Bírja a szárazságot, a köves talajokon is megél. Napfénykedvelő, kiültetés után csak az első két évben kell locsolni. A fagyokra nem érzékeny, mert későn hajt ki. Gyümölcse 5-6 cm-es gömbölyű. Nyersen, aszalva, sütve, főzve fogyasztható. A termései Augusztus közepétől érnek. A barnás-vörös héj alatt fehéres, ropogós, vagy lisztes hús borítja a csonthéjas magokat. Ízük beérve édes, néha kellemesen illatos. Ez a fajta is frissen kitűnő csemege. Aszalás után datolyaszerűvé ráncosodó gyümölcsei adják az igazi élvezetet. Végtelen az elkészítési receptek száma: főzik kölessel vagy rizzsel, kemencében sütik vagy pörkölik, készül belőle jujubakenyér, kandírozott gyümölcs, méz- és cukorszirupban is főzhető. Egy ősi kínai leírás szerint utolérhetetlen a mézes jujuba: „nagy, egészséges, szárított terméseket főzz cukros vízben, szedd ki, és napon vagy szélben néhány percig szárítsd, amikor már elég száraz, ismét főzzed rövid ideig, majd szárítsd újra. Amikor eléggé száraz, a héját hosszában vagdosd fel éles késsel, kötözd össze, majd főzzed újra — de töményebb cukoroldatban és végül szárítsd addig, hogy már ne ragadjon. A legkorábban érő fajta. Sőt, zölden már le lehet szedni és hűvös helyen beszínesedik, utóérlelhető. Metszése csak abban az esetben szükséges, ha néhány ágrész elszárad, vagy alakítani akarjuk. Nagytermésű konténeres oltvány. >> A megfelelő termékenyüléshez idegen megporzás szükséges! Szükséges legalább két különböző fajta ültetése. Lásd Kínai datolya 'Nostrano', Lang, Thornless fajták. 3-4 évesen fordul termőre. Konténeres növények.Talajtípus:KözömbösTélállóság:-30 fokig télállóTápanyagigény:Közepesen tápanyagigényesVízigény:Közepes vízigényFényigény:Teljes napfény -
Nandina domesticaRitkán elágazó hajtású, bambusszerű megjelenésű cserje. 1.-1.5 m, örökzöld növény a bambuszhoz semmi köze, a borbolyafélék családjába tartozik. Fűzlevélszerű levélkéi keskenyek, vékonyak, kihajtáskor- valamint télen is- vöröses színűek.Nyári lombszíne zöld, nagyon enyhés lila árnyalattal.Japánba újév táján a házioltárt díszítették vele. Apró fehér virágai, májusban nyílnak. A novembertől beszínesedő termésbugák, borsó nagyságú bogyói, egész télen át ékesítik a bokrot. Normál kerti talajt, rendszeres öntözést igényel. Zöld háttér előtt és ősszel érvényesülnek leginkább különleges színei. Konténeres növények.Talajtípus:KözömbösTélállóság:-15 fokig télállóTápanyagigény:Közepesen tápanyagigényesVízigény:Közepes vízigényFényigény:Teljes napfény -
Olea europea 'Coratina' Fája rendkívül hosszú életű, szárazságtűrő, szélsőséges körülmények között is termő (homokos, vagy sziklás helyek). A Coratina fajta részben önporzó. A bőségesebb terméshez ajánlott porzók: Frantoio, Pendolino, Leccino, Maurino. Termése apró magvú, gazdag ízvilágú, illatos és jó minőségű olajat adó, melynek magas a fenolsavtartalma és ezáltal lassan oxidálódik. Télállóság: -12C fok USDA 8-11 Konténeres növények. -
Olea europaea Francia koktéloliva fajta, melyet világszerte termesztenek. Fája közepes méretű, nyitott koronájú, közepes növekedési erősséggel. Levelei elliptikus-lándzsa alakúak, közepes hosszúságúak és szélesek. Az olajbogyók közepes súlyúak (3–5 g), tojásdad alakúak, enyhén aszimmetrikusak, Októberben és Novemberben szüretelik. betakarításának pontos időpontja az egyéni gazdálkodó döntése kérdése; A korai betakarítás gyümölcsös ízt ad, míg a későbbi betakarítás több édességet hoz ki. Részben önporzó. Ideális porzópár: Bouteillan, Leccino, Lucques, Manzanillo, Sigoise. Fiatalabb korában érzékenyebb a hideggel szemben, ezért ajánlatos mezőgazdasági téli fátyolfóliával körbetekerni. Védett, szélmentes helyen -14°C-ig télálló, örökzöld fa. Törzses-koronás, termő, vagy termőképes, konténeres növények. A fotó illusztráció. -
Olea europea ‘Pendolino’ Nevét sűrű, kissé lehajló ágrendszeréről kapta, mely által alkalmas kézi szüretelésre. Az Ascolana fájánál kissebb méretű. Gyümölcsmérete általában nagyobb, mint a Frantoio-é, de kisebb, mint a Leccino-é. Valamivel alacsonyabb olajtartalmú, ősszel viszonylag korán érő gyümölcsökkel, melyek bogyói érettségi fokuk szerint a világoszöldtől a fekete színárnyalatig. Gyakran porzópárnak ültetett olasz fajta. Tavaszi virágzás: nem feltűnő, fehér virágok. USDA 8-10 zóna Öntözze gyakrabban szélsőséges melegben, vagy ha konténeres. Az újonnan ültetett olajfák megtelepedéséhez több vízre lesz szükség! Az olajfák a jó vízelvezetésű talajt részesítik előnyben, és még tápanyagszegény talajban is jól fejlődnek. Megfelelő pH: savas, semleges és bázikus (lúgos) talajok. Az ültetés utáni első néhány évben rendszeresen öntözze mélyen, hogy a fa kiterjedt gyökérrendszert alakítson ki. Utána csökkentse a gyakoriságot, mert tűri a szárazságot. A fiatal növényeket védje a téli szélsőségektől. 4 éves, konténeres növények. Termőre fordulás: 5-6 éves korban. Fényigény: teljes napfény, félárnyék Földtípus: közömbös, ideális esetben jó vízelvezetésű, tápanyaggal ellátott Vízigény: átlagos, alacsony (kivéve ültetés után) Tápanyagigény: közepes Télállóság: -12°C -
Salix caprea pendula Magas törzsre oltott bókoló barka. Az év legkorábbi dísznövényei közé tartozik. Évente alakító metszéssel tartható meg a dekoratív látvány. Szeles helyre is ültethető, megfelelő méretű kaspóban is tartható, de ebben az esetben fagymentes helyre kell bevinni. Földtípusban nem válogat, de laza, jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag legyen. Félárnyékos helyre ajánlott. Konténeres növények. -
Ginkgo biloba A páfrányfenyő (Ginkgo biloba), röviden Ginkgo, újabb népies nevén ginkó lombhullató, gyógynövényként ismert kétlaki fa, amely a páfrányfenyők (Ginkgophyta) törzsének egyetlen ma élő faja. Különleges megjelenésű ősi növényfaj. Élő kövület, nincsenek közeli rokonai. Az egyik leghosszabb életű fa. Ezer évnél idősebb példányok is ismeretesek. A ginkgo kétlaki, lombhullató fa. Ellenálló a betegségekkel szemben, koronája ellenáll a szélnek, hókárnak, fája a kártevőknek. 20–35 méteresre nő meg, egyes példányai Kínában 50 méter fölé magasodnak. A fiatal példányok karcsúk és kevéssé elágazók, később a kúp alakú korona kiszélesedik. Az ágak már fiatalon is erősek, vastagok, hegyesszögben felfelé törve nőnek, később terülnek szét. A hosszúhajtások egyenesek, messzire nyúlók, a vörös rügyben végződő törpehajtások télen különös külsőt kölcsönöznek a csupasz ágaknak. A kéreg barnásszürke-sötétbarna, mélyen repedezett vagy hálósan barázdált, felfelé haladva a növényen egyre vékonyodik. A törzsön bütykök láthatóak. A hosszúhajtásokon csavarvonalban, egymástól messze, míg a törpehajtásokon 3-5-ös csomókban elhelyezkedő, kb. 10 cm hosszú levelei bőrszerűek, legyező formájúak, erezetük villás, a levéllemez középen mélyen bemetszett. A feltűnően puha, hosszú szárú levelek világos- vagy középzöld színűek, ősszel élénksárgává válnak, majd lehullnak, néha 1-15 nap alatt. A hímivarú növények porzós virágai sárga, hengeres barkákban, általában a törpehajtásokon fejlődnek. A nőivarú ginkgók termős virágainak száma 2-3, a szél porozza be őket. A szabadon álló, ovális magkezdemények igen aprók, színük világoszöld. A csonthéjas termésre emlékeztető magvak húsos héja (magköpenye) éréskor szürkészöldről aranysárgára változik, vajsavtartalma miatt kellemetlen szagot áraszt, emiatt közterületekre általában a hímivarú példányokat ültetik (a növények azonban ültetés előtt nem szelektálhatók nemük szerint). A páfrányfenyőlevelek flavonoidokat (kvercetint, kempferolt) és terpenoidokat tartalmaznak. A terpenoidokat a ginkgolidok (diterpén-laktonok) és a bilobalidok (szeszkviterpén) képviselik. A páfrányfenyő levelét gyógyászati célokra használják fel. Levele tavasztól őszig szedhető. Alkalmazzák agyi vérellátási zavar, szédülés, fülzúgás, illetve hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hatnak a visszértágulatra, az aranyérre és a lábfekélyre. Az orvosi kutatások szerint hatásos enyhe és közepes depresszió, impotencia kezelésére. A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyőben lévő flavonoidok hatása miatt jó értágító, biztosítják a bőr és az izmok jó vérellátását, és fokozzák az anyagcserét. Kiváló antioxidáns tulajdonságú, és javítja az agyi vérellátást is. A homeopátiában mandulagyulladás és fejfájás ellen alkalmazzák. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a páfrányfenyőlevél (Ginkgo folium) néven hivatalos drog. (Forrás:www.azsiabt.hu/lexikon) Télállóság: -30 fok C Talajigény: közömbös Vízigény: átlagos Fényigény: félárnyék
